A vízről már jól ismert hegyek – a Badacsony, a Gulács és a Csobánc – évek óta ott szerepelnek a bakancslistámon, hajóból sokszor találgattam már, vajon melyik mit rejthet? Van -e róluk panoráma, milyen rejtett kilátópontjaik lehetnek? Milyen az erdő, egyszemélyesek -e az ösvényeik? A térképet nézegetve rengeteg ígéretes felfedezni való helyszínt találtam, ami már a tervezgetés alatt is komoly igazgalommal töltött el.
Az elmúlt bő egy év eseményeinek hatására úgy éreztem, eljött az idő ennek a már tavaly ősszel megtervezett túrának a végrehajtására.
Fentieken túl volt két másik szempontom is:
- Tapasztalat gyűjtés a TDMB.re
- Reflexió és önismeret, időt szánni magamra és a gondolataimra. Talán sosem volt még olyan, hogy 72 órán át ne legyek a világgal valamilyen kapcsolatban, ami eltereli a gondolataimat – saját magamról. Ideértve a zenehallgatást, a kommunikáció bármely formáját vagy akár az olvasást is. Én és én meg én. Összezárva magammal. No meg A Kutya, Phobos. Így utólag visszagondolva talán ebből a szempontból nézve az Ő jelenléte kicsit csalás is volt.
A térképen megszületett a közel 100 kilométeres útvonal, amelyet igyekeztem egyenlő szakaszokra osztani úgy, hogy az éjszakai szállás valamely érdekes pont közelében legyen. Felszerelésem összeállítását “ideális kényelmi felszereltségi szint”-re állítottam be, volt nálam az egész útra elég élelmiszer, közel 4 liter víz és még olyan luxuscikk is, mint kávéfőző. A kutya miatt sátrat vittem, nem csak menedéket vagy függőágyat. Ennek megfelelően a hátizsák nem volt könnyű. Hazaérkezéskor, csak a fogyó készletek leürülését követően mértem meg. Így 12,5 kg volt.
Miután egyedül indultam neki egy jelentősebb távnak, biztonsági szempontokat figyelembe véve a tervezett útvonalat a szállás helyekkel megosztottam két személlyel, (az egyik mindig felveszi a telefont, a másik meg tudja, mit kell csinálni.. ) valamint vállaltam, hogy 19.00 órakor bejelentkeztem, hogy minden rendben van.
Gondolkoztam azon, hogy készítek egy szöveges túraleírást, végül úgy döntöttem, inkább megosztom a tervezett track-et – ami helyenként eltér a ténylegesen bejárt szakasztól, mert a Tóti-hegy (ami egyébként a legnagyobb élmény volt) nem szerepel benne – illetve beszéljenek a képek helyettem.
Az első nap
Badacsony – Fekete-hegy útvonal
A második nap
Fekete-hegy – Zádorvár útvonal
A harmadik nap
Összegzés
Számokban: 3 nap, 96 kilométer és 3.220 méter szintemelkedés, amelyet magam mögött tudhatok.
Azt gondolom a kiruccanás sikeres volt. Felemelő volt néha vissza – vissza nézni, honnan is indultam és hol tartok most. Elég megtenni az első lépést, majd mindig a következőt és nagyon rövid idő alatt messzire juthatunk. Mind fizikai mind mentális értelemben. A felszereléssel és annak beállításával kapcsolatban rengeteget tanultam. Az útvonal tervezésével kapcsolatban is sikerült pontosítanom az elképzeléseimet. Próbáltam az öt érzékszervemmel megélni, amit lehetett. Színeket, hangokat, érintést. Bizonyos virágok illatát. Az út néhol nehéz, de – pont ezért is – jó volt.
A legfontosabb, hogy fedeztem fel új értékeket és belső célokat találtam. Ezek elérése lesznek az előttem álló rövid időszak feladatai.
#findyourtrail
#OfTheGrid
Legutóbbi hozzászólások